(fordítás tőlem)

A múlt héten közölt, Paul Krugman jegyezte „Válság és demokrácia” tárca sikeresen hívta fel a figyelmet Magyarország „tekintélyelvű megcsúszására”. Mivel én voltam Paul állításainak egyik forrása, szeretném kifejteni, miért tartom riasztónak az alkotmányosság és a demokrácia állapotát Magyarországon.

Múlt év tavaszán szabad és tisztességes választásokon a Fidesz jobbközép politikai párt a voksok 53% százalékát szerezte meg. Ezt a hatályban levő aránytalan magyar választási törvény a parlamenti mandátumok 68%-vá alakította. Az elsöprő többséggel a Fidesz az alkotmány módosítására is kiterjedő felhatalmazást kapott. Ezt a hatalmat szélsőséges módon, minden adódó alkalommal fel is használják, hivatali idejük első évében 10 alkalommal éltek módosítással, hogy végül egy teljesen új alkotmányt iktassanak, ami 2012 január 1-én érvénybe is lép.

Ez az alkotmányozó szorgalom úgy szabta át a törvényesség feltételeit, hogy közben felszámolta a kormányzattal szembeni hatalmi ellensúlyokat és belátható időre gyakorlatilag minden hatalmat a kormányzó párt kezébe összpontosít.

Az új alkotmány bírálattól visszhangzott az Európa Tanács Velencei Bizottságtól, az Európai Parlamenten át az Egyesült Államok is. De a Fidesz-kormány ezzel mit sem törődött.

Az új alkotmányos rendben az igazságszolgáltatást érte a legnagyobb pofon. Az Alkotmánybíróságot, melynek egykor feladata volt szinte minden törvény alkotmányosságának felülvizsgálata, három irányból is végzetes csapás érte. Először is, a kormány kibővítette a testület létszámát, és az új bírói székekbe saját politikai szövetségeseit ültette (gondoljanak bele: Roosevelt bíróságfeltöltő terve). Ezután a kormányzat szűkített a bíróság jogkörein, így az már nem vizsgálhat felül semmilyen törvényt, amely hatással lehet a költségvetésre, mint például az adókra és takarékossági intézkedésekre vonatkozó jogszabályok. Kivételt csupán azon esetek képeznek, amikor néhány előre meghatározott jogot sértenek. Végezetül a kormány átírta a bíróság megkereshetőségének szabályait, megnehezítve a törvények alkotmányosságára hivatkozó jogi kereset feltételeit. Mi több, az állampolgár többé nem vitathatja egy törvény alkotmányosságát anélkül, hogy előbb végigjárna egy hosszas folyamatot a szokványos bíróságok előtt. A valaha volt Alkotmánybíróság, amely az egykamarás parlamentáris rendszer végrehajtó hatalmának fő korlátjaként szolgált, mára funkcionálisan halott.

A többi bíróság is hasonló sorsra jutott. A kormány a bírók nyugdíjkorhatárát 70 évről 62-re csökkentette, csak néhány hónapot hagyva számukra az új helyzethez való igazodáshoz. Január 1-jétől több mint 200 bíró lesz kénytelen visszavonulni, beleértve az ítélőszékek elnökeinek többségét, holott ezek osztják le az ügyeket és végzik a törvényszék mindennapi működtetésének feladatát. Az új igazságügyi törvény előírása szerint a Legfelsőbb Bíróság elnökének legalább ötévnyi magyar bírói tapasztalattal kell rendelkeznie. A hivatalban levő elnök nem felel meg ennek a követelménynek, mivel az Európai Emberi Jogi Bíróságon szerzett 17 éves tapasztata nem számít. Ezért január elsejétől el kell hagynia hivatalát.

Az igazságszolgáltatásról szóló törvény emellett létrehozta az Országos Bírói Hivatalt (OBH) is, ahol egyszemélyes vezetőség dönt a bírák nyugdíjazása és kinevezésé fölött. Ennek a személynek hatalmában áll az is, hogy a hivatalban levő bírókat átirányítsa más törvényszékekhez. Egy új alkotmánymódosítás értelmében –az új alkotmányra vonatkozóan! –mind a főügyésznek, mind az OBH elnökének jogában áll majd dönteni az ügyet elnöklő bíró személyéről.

Az igazságszolgáltatás függetlensége ott végződik, ahol egy kormányzat az ítélőszékbe saját bíróit ülteti, tetszés szerint helyezi át őket, majd azt is megnevezi, hogy ki döntsön egy konkrét ügyben.

Az Európai Bizottság alapjogokért felelős alelnöke, Viviane Reding a múlt héten az új törvény kapcsán határozott hangnemben kért tájékoztatást és azonnali választ a magyar kormánytól. Felszólította a kormányt, “gondoskodjanak (…) hogy a törvény semmilyen formában ne lépjen hatályba, míg minden kétség el nem oszlik az EU-s jogrenddel szembeni összhangjáról”. A kormányzat erre úgy válaszolt, hogy a módosítások előrelépést jelentenek, és úgy tűnik, hogy Brüsszel határozott intőjének dacára, haladnak tovább az új alkotmányos keret létrehozásával.

Az új alkotmányos rendben a választások jogi felügyelete is megváltozott. A legutóbbi választásokig az öttagú Választási Bizottság összetételének politikailag sokszínűsége normaként működött, mint az is, hogy a mindenkori kormány konzultál az ellenzékkel, mielőtt megnevezné jelöltjeit. De ezek a szabályok az elmúlt év során megváltoztak, mára minden parlamenti voksolást újraválasztott bizottsági testület kísér. Ennek eredményeként a hivatalban levő tagokat leváltották - még mandátumuk lejárta előtt -, hogy jelenleg a kormányzópárt tagjai töltsék be mind az öt helyet.

Az új választási törvény részletes alapossággal húzza meg a parlamenti képviselőket delegáló választási körzetek határait. De ezek az új körzetek úgy lettek megrajzolva, hogy a Fideszen kívül a pártrendszer többi szereplőjének valószínűtlenné vált a választási győzelem. Egy tekintélyes magyar agytröszt az újonnan kialakított választási körzetek alapján modellezte a legutóbbi három választás eredményeit. A Fidesz megnyerte volna mind a hármat, beleértve azt a kettőt is, amit elveszített.

Gyakorlatilag minden független politikai intézmény találatot kapott. Az emberi jogi, az adatvédelmi és a kisebbségügyi ombudsman intézményeit lefokozták. A főügyészség, az Állami Számvevőszék, és újabban a Központi Bank is az új jogrend nyílt politikai irányítása felé sodródik.

És mindez úgy történik, hogy közben a sajtóra nehezedő fenyegetettség mindennapossá vált. A drákói médiatörvénnyel életre kelt egy új felügyelői testület, amelyet kizárólag Fideszes munkatársakkal tömtek ki - a miniszterelnöktől szóló kilenc éves megbízatással. A tanács jogköre kiterjed minden közszolgálati és magántulajdonú médiára, azt vizsgálhatja, hogy azok megfelelnek-e a ködös jelentésű politikai „kiegyensúlyozottság” feltételének, és a nagy bírságokkal a hírügynökségeket gyakorlatilag hatalmában áll csődbe vinni. Nem csoda hát, ha a média öncenzúrával kezd élni. Az új tömegtájékoztatási rezsim kiváltotta az Európai Bizottság Kommunikációs biztosának súlyos bírálatát, de másokét is

Az új alkotmány állami vezérelv szintjére emeli a konzervatív keresztény-szociális doktrínát, egy olyan országban, ahol a lakosság csupán 21%-a gyakorolja vallását – felekezettől függetlenül. A magzat fogantatása pillanatától védelmet élvez. A házasság csak akkor törvényes, ha egy férfi és egy nő között jön létre. Az alkotmány elismeri „a kereszténység nemzetmegtartó szerepét” és kijelenti, hogy „együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet”. Míg ezek a hitkérdések kőbe vésettek az alkotmányban, addig az új egyházi törvény az állam által is elismert felekezetek számát 14-re csökkentette, kihagyva a nyilvántartásból további 348 egyházat.

Egy demokráciában a lakosság „kirakhatja a szűrét a trógereknek” és lecserélheti a kormányzókat olyanokra, akik képesek változtatni a közvéleménnyel szembemenő politikákon. De ez szinte lehetetlen az új alkotmány értelmében. Amellett, hogy hiteltelenné tesz olyan intézmények, amelyek nélkülözhetetlenek a szabad és tisztességes választásokhoz - mint a szabad sajtó és a pártatlan választási apparátus - az új alkotmány annak ellenére is érvényesíti a Fidesz uralmát, ha egy váltópárt, dacolva az esélyekkel, kormányra kerül.

Az új alkotmány óriási mértékben kibővítette azon közpolitikák sorát, amelyet egy jövőbeli törvényhozás csakis 2/3-os többséggel változtathat meg. Innentől kezdve minden az adót és pénzügyi politikát érintő döntéshez a parlament 2/3-os többségére van szükség. Még a választási körzeteken sem lehet egyszerű többséggel módosítani, hanem csak is a kétharmados megatöbbséggel. Ha egy új kormány egyszerű többséget szerez, a Fidesz-kormány által hozott politikákon nem tud módosítani.

És ez még nem minden. A hivatalban levő Fidesz-kormány hosszú karjai a jövőig nyúlnak, a most beüzemelt hivatalnoksereg könnyedén megszorongathatja majd az elkövetkező kormányokat. Az új alkotmányos rendben kiterjesztették a megbízatását a főügyésznek (9 év), az Állami Számvevőszék vezetőjének (12 év), az OBH-nak (9 év), a médiatestületnek (9 év), a Költségvetési Tanács vezetőjének (6 év) és így tovább. Mindezen pozíciót lojális Fidesz káderekkel töltötték fel, akik képesek lesznek vizsgálatokat indítani, megfélemlíteni a médiát, büntető eljárásokat kezdeményezni, és a kormányzati ciklus lejárta után is kézi vezérléssel irányítani a bíróságokat. Sőt, ha mandátumuk lejárta után nem lesz meg a leváltásukhoz szükséges kétharmados többség, akkor automatikusan meghosszabbodik hivatali idejük egészen addig, míg létre nem jön ez a kétharmad.

Hogy fog az új rendszer működni? Egy példával szemléltetem. Az alkotmány létrehozza a Költségvetési Tanácsot amelyet vétójoggal hatalmaztak fel, hogy felfüggeszthessen bármely jövőbeli költségvetést, amely az államadósság növekvésével számol. És előreláthatóan ezt nem tudja elkerülni majd egyetlen költségvetés sem. A Költségvetési Tanács tagjait a regnáló kormány 6 vagy 12 éves hivatali időre nevezte ki, mandátumuk lejárta után meg csak akkor cserélhetőek le, ha a parlament kétharmada hozzájárul az új jelölt személyéhez. Egy további alkotmányos kikötés elvárja a parlamenttől, hogy minden év március 31-ig fogadja el a költségvetést. Ha a parlament ezt elmulasztja, Magyarország elnöke feloszlathatja az Országgyűlést és új választásokat írhat ki. Ha összerakjuk a rendszer elemeit, akkor bizony összeáll a kép és világossá válik a majdani kormányok mozgástere. Egy új kormány benyújtja a költségvetést - de elképzelhető, hogy a Költségvetési Tanács Fideszes káderei megvétózzák, így lekésik az elfogadásra kirótt határidőt, mire a köztársasági elnök (szintén a Fidesz nevezte ki) kiírja az új választásokat. És ezt addig lehet ismételni, amíg elfogadható kormány kerül hatalomra.

Az egyetlen párt, amely a jelenlegi politikai mezőben lecserélheti a Fideszt az a Szocialista Párt, vagy egy igazi rémálom forgatókönyv szerint a szélsőjobboldali Jobbik. A Fidesz hatalomra kerülése előtt elfogadott jogszabályok alapján, az alkotmányellenes politikai pártokat be is lehet tiltani. Többen felvetették, hogy a Fidesz ily módon megszabadulhatna a Jobbiktól. Tény, hogy Európában valószínűleg nem bánnák, ha a Jobbik kiszorulna a közéletből, hiszen más európai országokban is élnek ilyen gyakorlattal a szélsőségesek ellen. De mi van a Fidesz fő vetélytársával, a szocialistákkal?

Egy módosító javaslat szerint, az egykori kommunista párt bűnei szerepelni fognak az alkotmányban és a kommunizmus alatt elkövetett bűncselekmények büntetőjogi elévülését felfüggesztik. A volt kommunista pártot bűnszervezetnek nevezik és a jelenlegi ellenzéki Szocialista Pártot jogutódjának tekintik. Még mindig nem tisztázott, jogilag milyen következményekkel jár ez a módosítás. De az valószínű, hogy semmi jóval nem kecsegteti a legnagyobb ellenzéki pártot.

A Fidesz-kormány ezt az alkotmányos forradalmat törvényes úton, demokratikus felhatalmazással vitte véghez. Habár a Fideszt demokratikusan választották, és programját alkotmányozással valósította meg, Magyarország már nem tekinthető alkotmányos demokráciának. Ehelyett Magyarország, mint ahogy Paul Krugman megállapította, az önkényuralom felé csúszik.